Kőszegi István
2011.07.24.
Amit tudunk! Mágneses mező veszélye az emberi szervezetre. (Ennyit találtam ami hitelesnek mondható)
Az MRI működési alapelve:
Egy mesterségesen fenntartott erős mágneses térbe helyezik a vizsgált testrészt. Ez az erőtér megdönti a protonok tengelyének irányát a hidrogénatomokban. Azért alkalmas a hidrogén a tanulmányozásra, mert elegendő mennyiségben van jelen, és páratlan protonszámú . A test körülbelül 70 százalékát víz (H2O) alkotja, amely részben hidrogénből épül fel. Ezeket a szkennelés alatt, rétegenként, plusz energiával „bombázzák”, ezzel megváltoztatják a tengelyek dőlését. Ezután a proton, miközben „igyekszik” visszaállítani eredeti dőlésszögét, a kapott energiát visszasugározza. Ezt a visszasugárzott energiát képes mérni a készülék, és ez alapján rekonstruálható a három dimenziós kép is. Így szisztematikusan, tetszőlegesen beállított síkokban képeket készítenek, amelyekből információt nyernek az adott térfogaton található szövetek víztartalmáról, sűrűségéről, végső soron az anyagáról, mely a strukturális elemzésekhez szükséges.
MR veszélyei:
Implantátumok:
Számos orvosilag beültetett idegen test jelenléte,egyéb implantátumok!Bár ezek a beültetések manapság még aktuális problémákat vetnek fel, a kutatók és gyártók folyamatosan dolgoznak olyan újabb modellek kigondolásán, amelyekkel tovább csökkenthetnék, minimalizálhatnák az MR használata miatt fennálló kockázatokat beültetett orvosi berendezések jelenléte esetén. Ebben a kutatómunkában előrelépést jelent az implantátumok olyan nano-borításának terve, amely leárnyékolva a szerkezetet, megvédené azt a rádióhullámoktól.
Lövedékhatás
A mágneses mező szkenneléshez szükséges óriási erőssége miatt (ami gyakran több mint hatvanezerszerese a Föld saját mágneses mezejének) számos baleseti biztonsági előírást tartalmaz az MR használatának leírása. A lövedékhatásból adódó balesetek, amikor a mágnes a szerkezet közelében lévő mágnesezhető tárgyakat vonz be a közepébe, már többször vezetett komoly sérüléshez vagy halálhoz.
Rádiófrekvenciás energia
A proton forgásának gerjesztéséhez szükség van erős rádióhullám-behatásra. Ez felhevítheti a páciens testét, és fennáll a hipertermia veszélye, főképp elhízott pácienseknél, vagy hőszabályozási zavarokkal küzdőknél. Számos országban korlátozzák a maximális jellemző abszorpciós rátát, amit a szkenner létrehozhat.
Perifériás (környéki) idegi stimuláció
A mágneses mező erősségének gyors fel-le állítgatása IDEGI STIMULÁCIÓT okozhat. Önkéntesek rángatózás-érzésről számoltak be, amikor gyorsan kapcsolgatott mezőknek tették ki őket, különösképpen a szélsőséges értékeknél.
Akusztikus zajártalom
A gradiens mező bekapcsolásakor Lorentz-erő hat a gradienstekercsekre, és ez a tekercs apró tágulásait és összehúzódásait hozza létre. Mivel a kapcsolás frekvenciája tipikusan a hallható tartományba esik, az eredményeképpen létrejövő vibráció hangos zajokat eredményez (kattogást vagy sípolást). A legjellegzetesebben a magas erőterű gépeknél és a gyors képalkotó technikáknál jelentkezik ez a hatás, ahol a hang intenzitása elérheti a 120 dB(A)-t (ami egy landoló sugárhajtású repülő motorhangjának felel meg).
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kőszegi István
2011.07.24.
MIÉRT IS VAGYUNK MANIPULÁLHATÓAK??? Talán így jobban kialakúl a kép:
(tudom,hogy hosszú és nehéz olvasmány,de tetszeni fog)
Neuronoknak nevezzük a központi idegrendszernek, tehát mind az agy, mind a gerincvelő , valamint az érző és autonóm idegdúcok idegsejtjeit. Ezek speciális sejtek, amelyek képesek információ felvételére, feldolgozásra és azok továbbítására elektrokémiai jelzés formájában. A neuron funkciója az agyműködés alapját képezi. A neuron nem szaporodik mitózisos osztódással, bár bizonyos vélemények szerint egyes pluripotens asztrociták neuronná változhatnak.
Az elektrokémiai jelzést neurotranszmittereknek nevezett szerves vegyületek viszik sejtről sejtre. Azokat a sejteket amelyek információt hoznak a központi idegrendszer irányába afferens neuronoknak, azokat pedig amelyek utasításokat visznek az izmok, mirigyek, színsejtek, stb. felé, vagyis az ellenkező irányba efferens neuronoknak nevezzük.
A neurotranszmitterek képessége az, hogy a sejtfal egyes részeivel reagálva annak egy részén (ligandum) nyílásokat létesítenek, amelyek bizonyos ionok, áthaladására adnak alkalmat a sejtfalban ún. ioncsatornákon keresztül,ionáramlás feszültségváltozást eredményez, ami az eredetileg nyugalmi feszültségi állapotban levő neuronban a feszültséget megemeli, amíg az egy kisülési ún. akciós potenciál értéket el nem ér. Az akciós potenciál egy határfeszültség, ami elérése kisülést eredményez.
Az agy idegsejtjei kiterjedt elektromos hálózatot alkotnak, és az agy utasításai a főleg axonokból, illetve dendritekből álló hálózatban apró elektromos kisülések útján továbbítódnak, amelyeket a hálózati vonalban az egyes sejtek stratégikus pontjai közé szúrt mikroelektródák segítségével mérhető, akciós potenciálnak nevezett feszültségmaximumok, vagy csúcspontok létrejötteként észlelhetünk. Elektromos mérőműszerrel persze nemcsak az akciós potenciál értéke, hanem a feltöltés időbeli folyamata is követhető.
A kisülés az axondombon kezdődik, majd az axonon keresztül, annak végét elérve egy szinapszisba érkezik, ahol új neurotranszmitter molekulák létrejöttéhez vezet, és szomszédos sejt dendritjeivel érintkezve annak feltöltését gerjesztheti. Ez a folyamat addig folytatódik amíg az ingerület egy meghatározott sejtet (például egy efferens jelzéssorozat esetén izommozgató sejtet) el nem ér.
Az elektromos jelzés tehát a sejttesten és az axonfonalakon kerestzül vezetődik. Ez nem az általunk jól ismert Ohm-törvény alapján való áramvezetés, hanem vezetődarabkák sorozatos feltöltését követő kisüléseiből áll. Vezetőként az axon szolgál!A szigetelést az axont beburkoló speciális glia sejtek (Schwann sejtek), a központi idegrendszer esetében oligodendrociták állítják elő, és ezek végzik a karbantartást is. A szigetelés azonban nem folyamatos, és azt az axon vonalán egyenlő távolságú szakaszokban, kb. 1 mikrométer hosszúságú hézag a Ranvier-féle befűződés ismételten megszakítja. A töltés átadása hézagról hézagra való sorozatos átugrással, ún. szaltatórikus áramvezetéssel történik. Az effajta áram az Ohm-törvényen alapuló áramvezetésnél kb TÍZSZERTE gyorsabb. Az áram tehát egy sorozatos feltöltési hullám formájában terjed, ami nem harmonikus, hanem csökkenő amplitúdójú. Ha tehát az eredeti potenciál nem elég magas, vagy a szigetelés meghibásodása miatt nagy a veszteség, akkor a jelzés, vagy utasítás nem érkezik célba, ami A TEST MŰKÖDÉSÉNEK A MEGBETEGEDÉSÉVEL JÁR!!!
Az ember különleges kognitív kapacitása az agykéreg, különösen pedig a neocortex MÁS ÁLLATOK AGYÁTÓL ELTÉRŐ mikrostruktúrája és a sejtek közötti kapcsolatok nagyobb kiterjedettségűek!
A neocortex individuális piramissejtjei és chandelier-sejtjei közötti elektromos áram megfigyelésén alapuló kísérletek arra mutatnak, hogy az emberi agykéreg egyes idegsejtjei egy egész láncreakció gerjesztésére is képesek egyetlen ingerület hatására. Ezt a jelenséget MÁS EMLŐSÖKNÉL még nem látták, mintha a neocortexben egy szuperneuron lenne az emberi neocortex különleges hatásosságának a forrása. A chandelier-sejtek mind katalizátorként, mind inhibitorként is működhetnek. Egyes chandelier-sejtek sajátossága az, hogy egy bizonyos piramissejt közelében, annak axonjához kötve csakis azzal tartanak kapcsolatot, ami hatásukat igen megnöveli. A chandelier-sejt általában nyugalomban van, de olykor a közeli piramissejtek ingerlése útján azok egész csoportját is felgerjesztheti. Bár ez a sejt nem kizárólagosan az emberi agyban található meg, az emberi neocortexben különösen gyakori és a szinapszis sokkal szorosabb, mint más állatok esetében.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kőszegi István
2011.07.07.
Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy állandóan szükségünk van levegőre, vízre és ételre! Azt azonban nem ismerték fel egészen a modern űrutazások eljöveteléig, hogy a Föld mágneses erejére is szükségünk van egészségünk fenntartásához.
Emellett felfedezték, hogy a Föld mágneses mezeje körkörös, biológiai életformák halnak ki olyankor, mikor a mágneses mező hanyatlik vagy átfordul.
Az óceán aljzatából vett minták tanulmányozása is bizonyítja a kihalásokat.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------